Márai, Bródy, Berzsenyi és Arany a magyarérettségin

Forrás: Index
Megjelenés: 2014. május 5.
Szerző: Joób Sándor, Hava Nikita

A digitális nyelvhasználatról szóló szöveget kaptak a diákok az idei középszintű magyar írásbeli érettségi szövegértési tesztjében. A vizsgázóknak Veszelszki Ágnesnek a Magyar Nyelvőrben megjelent egyik tanulmánya alapján kellett kérdéseket megválaszolniuk a vizsga első felében. A tanulmány címe: A digilektus hatása az írásbeli és a szóbeli kommunikációra egy kérdőíves vizsgálat alapján (.pdf).

Az egyik kérdés az, hogy az idézett kérdőíves felmérés alapján milyen hatása van a szóbeli és az írásbeli kommunikációra az internet, az sms-ek, az emailek vagy a cset nyelvezetének. Egy másik feladatban a diákoknak 4-5 sorban indokolniuk kell az emotikonok használatával kapcsolatos véleményüket.

A diákoknak arról is írniuk kellett, hogy hogyan modernizálódik az internet, és miért használnak rövidítéseket az emberek. Értelmezniük kellett internetes szócsonkításokat, és a szöveg alapján olyan állításokról kellett eldönteniük, hogy igaz vagy hamis, mint például hogy a férfiak többet interneteznek a nőknél.

Az Indexnek az egyik érettségiző azt mondta:  megtévesztő volt számára az a feladat, amiben a rövidítésekről kellett véleményt alkotniuk. A feladatból ugyanis nem derült ki egyértelműen, hogy a szöveg alapján kell három véleményt megfogalmazni vagy maguktól. (Az iskolában az érettségi első része után rövid szünetet tartottak, akkor tudtunk vele telefonon beszélni.)

Az első óra után a következő három esszékérdés közül kell egyet kidolgozni a diákoknak:

  1. Általános érvelő fogalmazás: A megadott szöveg a lassú olvasás mozgalmának terjedéséről szól. Ennek hívei amellett vannak, hogy a szépirodalmi műveket lassan kell olvasni. Ehhez egy Márai Sándor-idézetet adtak meg.
  2. Egy mű értelmezése: Bródy Sándor Kaál Samu című írása. Itt a novella szerkezetét kell elemezni, különös tekintettel a kihagyásra és a hiányra.
  3. Összehasonlító elemzés: Berzsenyi Dániel Életfilozófia című versének és Arany János Visszatekintés című versének összehasonlítása. A megadott szempont az ifjúság és a múlt értékelése.

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta jellemző, hogy a törzsanyagban nem szereplő műveket, sőt szerzőket adnak meg. A feladatok lényege eleve nem a megtanult szerzők vagy művek ismertetése, hanem a szövegek értelmezése és elemzése. Ezek a feladatok így a tényszerű irodalomtörténeti ismeretek nélkül is megoldhatók, de nem árt, ha a diákok az esszékérdések kidolgozásához használják az órán tanultakat is.

A magyar írásbeli érettségi reggel 8-kor kezdődött. A vizsga négyórás és két részből áll: a diákok egy órát kapnak a szövegértési tesztre, és három órát egy esszé megírására. A feladatok sorrendjét maguk határozhatják meg. A dolgozathoz használhatják közép- és emelt szinten is a helyesírási szótárt.

Magyarból középszinten 1199 helyszínen 81 496 diák, emelt szinten 48 helyszínen 1848 tanuló tesz érettségit.

Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken pedig németből vizsgázhatnak a diákok.

Idén 117 800-an érettségiznek, közülük 83 ezer a végzős középiskolás. Az írásbelik május 26-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeliket június 5-én kezdik, a középszintű szóbeliket június 16-án. Az érettségik június 27-én fejeződnek be.

 

szakmai

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>