Szolgalelkűek és lázadók között válogat Hoffmann Rózsa

Forrás: Origo
Megjelenés: 2014. március 7.
Szerző: Dull Szabolcs

Előfordult, hogy lázadozott tekintélyes emberekkel szemben? Erre a kérdésre is válaszolniuk kellett azoknak a tanároknak, akik pedagógus szakértőnek jelentkeztek az elmúlt napokban. Ezek a szakértők fogják az új szabályok szerint a többi tanárt minősíteni a portfóliók alapján. Az új eljáráson az eddigi szakértőknek is át kell esniük. Közülük többen elképedtek a kérdéseken, és megalázónak tartják, hogy a kormány nem a hozzáértésükre, hanem a jellemükre és a lojalitásukra kíváncsi.

Igaz-e Önre a következő állítás? Előfordult, hogy lázadoztam tekintélyes emberekkel szemben, bár tudtam, hogy igazuk van.

Igaz-e Önre? Olykor ellenszegülök a számomra előírt szabályoknak.

Igaz-e Önre? Előfordult már, hogy hazudtam másoknak.

L. Ritók Nórának, a 36 éve tanító, 2005 óta pedagógiai szakértőként is dolgozó pedagógusnak tátva maradt a szája, amikor ezeket a kérdéseket olvasta a gépén. A kérdésekre egy olyan Oktatási Hivatal által kiküldött tesztben kellett válaszolnia, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy továbbra is pedagógiai szakértőként dolgozhasson.

L. Ritók Nóra egyike annak a több ezer pedagógiai szakértőnek, aki egy ilyen kérdéssort töltött ki az elmúlt napokban, és nem az egyetlen pedagógus, aki “megalázónak, érthetetlennek, dühítőnek” tartja az eljárást. Több, az Origónak nyilatkozó tanár is azt mondta, hogy felháborodott a kérdéssoron és az egész eljáráson, a héten pedig Gerőcs László, a Trefort Gimnázium tanára, több mint ötven matematika-tankönyv szerzője a Hívatlanul blogon ki is írta, hogy nem hajlandó válaszolgatni a kormány “debil kérdéseire”. Gerőcs például így fakadt ki: “Szívem szerint megkérdezném: Kedves Rózsa! Nem szégyelli magát?”

A kérdéssort kitölteni nem kötelező. Azoknak kell átesniük az eljáráson, akik pedagógiai szakértőként vagy tanfelügyelőként szeretnének dolgozni a továbbiakban. Az a pedagógus jelentkezhet az Oktatási Hivatal eljárására (ez a minisztérium egyik háttérintézménye), aki legalább 14 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, szakvizsgája van, és legalább ötéves tapasztalatot szerzett az adott intézménytípusról. A szakértők feladatai közé tartozik most, hogy közreműködjenek a tantervek kidolgozásában, jóváhagyásában, tananyagfejlesztésben, és tartsanak továbbképzéseket a pedagógusoknak. A jövőben ezekhez a feladatokhoz hozzájön a pedagógusok minősítése is a portfóliók és vizsgatanítások alapján.

Lojális embereket keresnek?

A szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékben jelenleg 6604 pedagógus szerepel, de nekik is át kell esniük az új eljáráson, ha meg akarják őrizni ezt a tisztségüket. Ehhez két online tesztet kell kitölteniük: az egyikkel az Oktatási Hivatal honlapján szereplő adatok szerint “a szakértői kompetenciákat” vizsgálják, a másik “a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési munkához kapcsolódó jogszabályok ismeretét” ellenőrzi.

A válaszok alapján döntik el, ki lehet, illetve ki maradhat szakértő. Az első ütemben most tavasszal ezer szakértőt választanak ki, majd a következő években (ahogy növekszik a portfóliót leadó tanárok száma) ötezer szakértőt képeznek. Az egész pedagógusminősítési eljárásra 10 milliárd forintot költ az állam.

Több pedagógus szakértő is elképedt a kormány hivatalának kérdésein
Fotó: Tuba Zoltán – Origo

Az első teszttől több, az Origónak nyilatkozó szakértő is besokallt, és érthetetlennek nevezte a kérdéseket. Ezeket nem tudták lementeni, és az Oktatási Hivatalt is hiába kértük, hogy küldjék el a kérdéssort. L. Ritók Nóra azt mondta, hogy a kérdőívben nagyjából 150 kérdést kaptak, és több állításról kellett eldönteniük a jelentkezőknek, hogy egyetértenek-e vele, illetve önmagukra nézve igaznak gondolják-e a kijelentéseket.

A fenti idézetek mellett például ilyen kérdést is kapott: “Igaz-e Önre? Sosem bosszankodtam, ha az emberek az enyémmel homlokegyenest ellenkező nézeteket hangoztattak”. L. Ritók Nóra ezekből arra következtetett, hogy “ez a program nem szakértőket keres, sokkal inkább lojális, gondolkodni nem akaró embereket, akik soha nem lázadoznak.”

Ilyen jellemvizsgálat sosem volt

Csetneki József, művész-tanár, az ART ÉRT művészeti iskola alapítója is azt mondta,”csupa olyan kérdést kaptak, amelyek a hatalomhoz, a tekintélyhez való lojalitást ellenőrizték”. Csetneki legalábbis nem tudta másként értelmezni, hogy olyan feladat is volt, hogy 1-től 6-ig tartó skálán kellett értékelnie, hogy “a saját értékrendjét mennyire helyezi előtérbe a felülről kapott utasításokkal szemben” – mondta Csetneki.

A tanár azt mondta, hogy korábban elég volt egy általános jogi tesztet kitölteniük, és a szakmai teljesítményükről számot adni,  “ilyen jellemvizsgálat sosem volt”. Csetneki azt sem érti, hogy miért kellett újra kiváltania és benyújtania az erkölcsi bizonyítványt, miközben anélkül eleve nem is taníthatna.

Több pedagógus is azt mondta, hogy az első kérdéssor után nem tölti ki a második tesztet, amelyen például a köznevelési törvény ismeretét ellenőrzik, inkább búcsúznak a feladattól, és az ezzel járó keresettől. Beszéltünk egy olyan, évtizedek óta dolgozó pedagógussal, aki annyira felháborodott az eljáráson, hogy levélben vár választ az Oktatási Hivataltól.

Mi is megkérdeztük szerdán a hivatalt, hogy mi alapján állították össze a kérdéssort, mit szólnak a kapott kritikához, és miért kell most minden eddigi pedagógia-szakértőnek újra átesnie az eljáráson. Eddig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Frissítés: Az Oktatási Hivatal pár nappal későbbi reakcióját itt találja!

 

oktatásirányítás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>