Megbukott a Klik élén Marekné Pintér Aranka

Forrás: HVG
Megjelenés: 2014. július 4.
Szerző: MLF

Alig egy hónap telt el a harmadik Orbán-kormány megalakulása óta, máris távozik a 120 ezer pedagógusért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője. A Klik másfél éves működése alatt botrányt botrányra halmozott, idén év elején már a kormányon belül is keményen bírálták. A korábban Hoffmann Rózsa által kiválasztott Marekné Pintér Aranka helyét információnk szerint Hoffmann utódjának egy volt munkatársa veheti át.

Marekné Pintér Aranka közös megegyezéssel távozik a közoktatást és középiskolákat is felügyelő intézmény éléről – értesült az Index.hu.

A hvg.hu pénteken úgy értesült, hogy Hoffmann Rózsa utódja, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár hamarosan megnevezi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) új vezetőjét is, aki meg nem erősített információink szerint Hanesz József lesz. Hanesz a korábban Komárom megyei kormánymegbízottként dolgozó államtitkár egykori munkatársa, egészen pontosan gazdasági főtanácsadója volt. Hanesz Józsefet telefonon értünk el, információinkra azzal reagált, hogy “erre vonatkozó döntés még nem született”.

Korábban az Index arról írt, hogy Pölöskei Gáborné, Áder János húga fogja a Kliket vezetni, de szerdán kiderült, még ennél is magasabb posztot kapott: úgy tudni, hogy a köznevelésért felelős államtitkárságon fog dolgozni, Czunyiné Bertalan Judit beosztottja lesz, ő készítheti elő az iskolákat felügyelő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakítását, és a személyi változásokra is ő tesz majd javaslatokat.

Nem Marekné az egyetlen, akinek az új Orbán-kormány megalakulásával távoznia kell az oktatásügyből. Május 15-i hatállyal távozott az Educatio vezetője. Kerékgyártó Sándor 2010 júliusa óta irányította az állami céget, amely a magyar köz- és felsőoktatás tartalmi, módszertani megújításával, központi oktatásügyi szolgáltatások fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik.

Házon belül is kritizálták

Az iskolák államosítása után az intézmények irányítására, ellenőrzésére létrehozott a Kliknek számos botránya volt. Nemcsak a pedagógus szakszervezetek, a tanárok, a diákok, az ellenzéki pártok bírálták, de kemény kritikát kapott a kormányon belül is.


Marekné Pintér Aranka

Fotó: MTI / Soós Lajos

„Nem képes hatékonyan működtetni a szervezetet” – így fogalmazott a Klik vizsgálatára tavaly szeptemberben felkért Szabó Balázs miniszteri biztos, a szervezetet vezető Marekné Pintér Aranka tevékenységéről. Az Indexen januárban kiszivárgott jelentés személyesen az elnököt hibáztatta a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is. Mint arról a hvg.hu beszámolt, még a miniszterelnök is elégedetlen volt a Klik működésével, ezért kérték fel a Magyar Közút Zrt. 2009 és 2011 közötti informatikai igazgatóját, Szabót az intézmény átvilágítására.

Maga Pölöskei Gáborné is komolyan bírálta a Kliket, azt mondta, hogy az intézményt túlközpontosították. „Nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök. (…) Egy ilyen nagy rendszernél, amely közvetlenül 120 ezer pedagógus munkáját kell, hogy támogassa, valamint a tanulók mindennapjaira hatással van, fontos a pontos feladat meghatározása, a felelősségi, feladatszintek jó elhelyezése” – olvasható az Index által márciusban nyilvánosságra hozott tanulmányban. Pölöskeiné nemcsak a Kliket, hanem az Emmi többi háttérintézményét, így az Educatiót is bírálta a tanulmányában, kifogásolta, hogy a pályázati pénzek lehívása és felhasználása folyamatos csúszásban van, az egyes programok nem épülnek egymásra. És – mint látjuk – az Ediucatio vezetője is távozott.

A Szabó-féle jelentés nyilvánosságra kerülése után a minisztérium még megvédte Mareknét és a Kliket, közleményükben akkor azt írták, „a kormány oktatáspolitikai célkitűzéseit az intézmény maradéktalanul teljesítette”, az elnök pedig „változatlanul élvezi” Balog Zoltán bizalmát. Pár hónappal később viszont a miniszteri poszton újrázó Balog parlamenti meghallgatásán már azt mondta, „tőlem azt biztosan nem hallották, hogy sikeres”, majd hozzátette, kormányon belül sok kritika érte a Kliket, de a kommunikációs szakemberek arra kérték, ezeket ne hangoztassák a nyilvánosság előtt. A problémákat végül a leköszönő államtitkár, Hoffmann Rózsa is elismerte a Magyar Narancsnak adott májusi interjújában: „magunk is tapasztaltunk hiányokat, de azóta sok területen javult a Klik teljesítménye”.

Barátok közt

A Kliket a közoktatás teljes átalakítása, az új köznevelési törvény megalkotása után hozták létre 2012 szeptemberében, majd négy hónappal később, 2013. január 1-jén formailag és jogilag is átvette az ország iskoláinak a fenntartását. Mint ahogy a HVG-nek adott interjújában Marekné elismerte: személyesen Hoffmann kérte fel az elnöki teendők ellátására, akivel 1999-ben együtt dolgozott az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontban.


Hoffmann Rózsa

Fotó: Stiller Ákos

A Klik létrejötte óta folyamatosan működési zavarokkal küszködik. Így az induláskor az iskoláktól elvett bútorokkal rendezték be a tankerületi irodákat, sok intézményben még kréta sem volt, számlázási gondok miatt volt, ahol kikapcsolták a telefont, frissen kinevezett tankerületi vezetők távoztak.

Problémát okozott 2013-ban a tankönyvellátás is. Az állam ugyanis központosította a könyvkiszállítást, amit a korábbi – éveken keresztül ezzel foglalkozó – cégek helyett a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-re (Kello) bízott. Mivel az intézmények államosítása óta az iskolák nem önálló gazdálkodók, a vásárlások pénzügyeit a Kliken keresztül intézték. Számos iskolában csúszott a könyvek kiszállítása, a diákok gyakran nem azt kapták, amit rendeltek, akadt olyan tanuló, aki még késő ősszel sem kapta meg az összes tankönyvét, pedig a szülők még nyáron befizették a vételárat. Mint arról az Index még februárban beszámolt, idén a választások utánra csúsztatták a könyvbeszerzést, ami várhatóan idén is gondokat fog okozni.

Tavaly egy kormány által kidolgozott törvény államosította a teljes tankönyvpiacot, és a főszabály az lett, hogy az iskolák évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzéken szereplő két tankönyvből választhatnak. Hoffmann akkor azt nyilatkozta, nem igaz, hogy csak két könyv közül lehet választani, szerinte a törvény lehetővé teszi, hogy akár nőjön is a tankönyvek száma egy-egy évfolyam és tantárgy esetében. Négy hónappal később a Mareknéval közösen írt levelében viszont már arra figyelmeztette az állami iskolákat, hogy nem a hivatalos tankönyvjegyzékről válasszanak tankönyveket, hanem csak egy – évfolyamonként 1-2 könyvre – leszűkített listáról. Ráadásul ezen a listán szerepelt egy olyan tankönyv is, ami nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A Klik a szeptemberi tanévkezdés idejére 12 ezer forintban maximálta az egy diákra eső átlagos tankönyvcsomag-támogatást. Az új plafon komoly csökkenést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor 16-18 ezer körül mozgott a normatíva összege. Mint arról beszámoltunk, a döntés ellen az iskolák és a szülők is zúgolódtak, mert így a jobb minőségű könyvek már nem fértek be a keretbe, ráadásul technikai nehézségek miatt az önkormányzatok sem egészíthették ki a saját pénzükből az állami támogatást.

Hiányzó vezetők

Hasonló nehézségeket okozott a Kliknek az iskolaigazgatók kiválasztása is. Sok iskolában a pályáztatással akadt gond, másutt a Klik nem tudta elfogadni az indulókat. Jogsértő módon neveztek ki új igazgatót Szigetváron, miután nem vették figyelembe, hogy az egyetértési joggal rendelkező nemzetiségi önkormányzatok nem adták hozzájárulásukat a döntéshez – végül egy utóvizsgálat keretében érvénytelenítették a pályázatot.


A tankönyvellátás is zűrös

Fotó: Túry Gergely

Tavaly októberben több mint egy hónappal a kérésünk után az Emmi kiadta azon iskolák listáját, ahol nem sikerült állandó vezetőt találni. Az akkor kiadott listán 192 intézmény szerepelt. Számításaink szerint 23 fővárosi intézmény működött kinevezett vezető nélkül, de egészen kis települések is megtalálhatók voltak a listán.

Mindegyiknél feltüntették azt is, mi az oka az igazgatónélküliségnek. Harminckét helyen „átszervezés miatt kellett helyettesítés”, ami a minisztérium szerint a megyei fejlesztési tervek alapján történő intézményátalakításokat fedi. A többi helyen viszont valamilyen pályáztatással összefüggő ok miatt nem volt ősszel végleges szakmai vezető, így 66 helyen az a megjegyzés szerepel, hogy „munkáltatói döntés alapján eredménytelen”, vagyis a központilag irányító Kliknek merült fel valamilyen – nem pontosított – kifogása az indulókkal szemben. Több mint harminc suliban még pályázó sem volt, míg több mint ötven intézményben „nem megfelelő végzettség” miatt nem tudtak győztest hirdetni.

Még a legvégére is jutott lebőgés: három hete Marekné egy verssel köszöntötte a pedagógusnap alkalmából a Klik honlapján a tanárokat. Ám, miközben a költemény szerzőjeként Nagy Lászlót jelölték meg, kiderült, hogy a költő ilyen verset soha nem írt. Az négy sort a rendszerváltás előtt alkotó B. Radó Lili „Az őrsvezető” című verséből vették. Több internetes oldalon a verset tévesen Nagy nevéhez kötik, tehát nem zárható ki, hogy a Klik egy egyszerű internetes kereséssel talált verset a pedagógusnapra.

oktatásirányítás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>