A gyerekeink hülyék maradnak az iskolákban

Forrás: Index
Megjelenés: 2014. május 29.
Szerző: k.m.

Tényleg annyira rossz a magyar alapfokú oktatás, hogy az egyetemen pótoljuk be azt, amit korábban nem tanítottak meg? Mire mehet az Orbán-kormány oktatáspolitikája, aminek útját forráskivonások, keretszám-szűkítések és testnevelésórák szegélyezik? Lehetünk-e sikeres ország hatékony oktatási rendszer nélkül? Megnéztük a számokat.

Magyarországon tavaly átlagosan kétszer annyit vitt haza egy diplomás, mint akinek a legmagasabb végzettsége a nyolc általános. De a gimnáziumot vagy szakközépiskolát végzetteknél is másfélszer többet kerestek. És ez ráadásul alig változott az utóbbi években:

Ennyivel többet lehet keresni a diplomával Magyarországonmedián havi jövedelmek, euró, végzettségi szintenként. Forrás: EurostatAlapfokú medián jövedelmekKözépfokú medián jövedelmekFelsőfokú medián jövedelmek2005200620072008200920102011201220130100200300400500600700

Nagyobb méret

Nem csak az “értelmiségi szakmákban” számít az oktatásban megszerzett papír: egy érettségivel azokban az állásokban is sokkal többet keresünk, amelyeknél a legegyszerűbb fizikai készségekre van szükség – idézett Köllő János tanulmányából Varga Júlia közgazdász a Privátbankár eheti konferenciáján. És nem is csak a bér szempontjából nagy a többlet egyébként: egyáltalán az állás megszerzésében is rengeteget segít a papír. A diplomás munkanélküliség kevesebb, mint feleakkora, mint amit diplomával nem rendelkezőknél láthatunk.

Ezek kiemelkedő aránytalanságok a fejlett országok között. Az OECD oktatásról szóló vaskos tanulmányában összeszedte, hogy a világ különböző országaiban mennyivel több bért kapnak a diplomások (fekete oszlop), mint a csak érettségivel bírók (piros csík), és mennyivel keresnek kevesebbet utóbbiaknál a nyolc általánost végzettek (kék oszlop). Magyarországot csak két latin-amerikai ország tudja megelőzni ebben.

Ennyit hoz a diploma, ennyivel büntet a 8 általánosdiplomás és alapfokú bérek a középfokú végzettségű bérének százalékában. Forrás: OECDDiplomás bérekAlapfokú bérekKözépfokú bérekChileBrazíliaMagyarországSzlovéniaUSACsehországÍrországSzlovákiaGörögországPortugáliaLengyelországNémetországAusztriaNagy-BritanniaOECD átlagHollandSvájcIzraelTörökországFinnországJapánOlaszországKoreaFranciaországSpanyolországKanadaAusztráliaÉsztországBelgiumNorvégiaDániaSvédországÚj-Zéland050100150200250300

Nagyobb méret

Ugyanezért nagyon magas az oktatásra és képzésekre fordított pénz megtérülése Magyarországon, akár állami, akár magánforrásokról van szó. Minden oktatásra költött fillér átlagosa hat-nyolcszorosan visszajön, a diplomások magasabb bérein és jobb munkalehetőségein keresztül az OECD számításai szerint.

De miért ér ennyivel többet egy diplomás a munkaerőpiacon a kevésbé képzetteknél?

Eleve azok tudják megszerezni a jó állásokat, akiknek korábban lehetőségük volt diplomát szerezni, vagy magát a végzettséget értékelik ennyire nagyra a munkaadók? Ezt a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megmondani.

De talán a fenti ábra ad némi segítséget. Az ábra másik végében, ahol legkisebb a bértöbbletet adja a diploma, éppen a skandináv országok vannak. Ezekben az országokban hírhedten jó az alapfokú oktatás.

Előfordulhat, hogy azért ér ennyit a magyar diploma, mert a diákok csak a felsőoktatásban szerzik meg azokat az alapvető készségeket, amiket más országokban már megkapnak az alapképzésben

– mondta a konferencián Györgyi Zoltán oktatáskutató. Szerinte lehet, hogy azért ilyen nagy a továbbtanulás iránti érdeklődés, mert az alapképzésben elszenvedett tudáshiányt csak itt tudják kompenzálni a fiatalok. Azt, hogy a magyar általános iskolák színvonala csapnivaló, a lesújtó PISA-felmérések is igazolják. Az oktatási rendszer minősége az egyik olyan szempont, ami a leginkább lehúzza az országot a versenyképességi felmérésekben is.

Az érdeklődés így nem meglepő módon sokat nőtt Magyarországon is a felsőoktatás iránt. De még mindig nem mondható magasnak a diplomával rendelkezők aránya, az OECD-n belül a fiatalabb generáció jelentősebb előrelépésével együtt is csak az alsó negyednél vagyunk:

Ennyivel többen végeztek egyetemet a fiatalokDiplomások aránya a fiatalok és a teljes lakosság körében. Forrás: OECD25-35 évesek25-65 évesekDél-KoreaJapánCanadaOroszországÍrországNagy-BritannaiNorvégiaÚj-ZélandIzraelAusztráliaUSAFranciaországSvédországBelgiumChileSvájcHollandiaFinnországIzlandLengyelországSpanyolországÉsztországOECD átlagDániaSzlovéniaGörögországMagyarországNémetországPortugáliaSzlovákiaCsehországMexikóAusztriaOlaszországTörökországBrazília010203040506070

Nagyobb méret

Persze nem mindegy, hogy mit tanítanak azokban az iskolákban. Az OECD az egyik, a PISA-felmérést értékelő tanulmányában összeszedett három felmérést, amelyek azt próbálják követni, hogy milyen képességeket keresnek a cégek a munkavállalóknál. A következtetés egybehangzó: a rutinszerű képességek iránti igény egyre inkább háttérbe szorul. Ezek helyett a munkaadók azokat a készségeket keresik a munkavállalókban, amelyekkel azok újszerű helyzeteket tudnak kezelni, vagy azokban eligazodni.

oecd1.png

Kevesebb magolás, több kreatív problémamegoldás, egyre inkább ezeket a készségeket akarják a cégek a világ három vezető gazdaságában, még Japánban is – derül ki a felmérésekből.

Mi viszont teljes erővel a másik irányba rohanunk

– kommentálta Varga Júlia a kormány kerettanterv-módosításait. A szakiskolákban például ötször annyi testnevelésóra lesz, mint matematika vagy magyar, és a heti óraszám szűkítése sem fog jót tenni az oktatás minőségének.

Az is kiderül egyébként a fent idézett tanulmányból, hogy az összes fejlett ország közül Magyarországon a legnagyobbak a minőségi különbségek az iskolák között. Néhány iskola diákjai egészen magas színvonalú tudáshoz jutnak, míg az iskolák nagyjából harmada totálisan elégtelen módon készíti fel a diákjait olyan egyszerű feladatokra, mint a szövegértés. Arról sem hallani sokat az itthoni oktatáspolitikusoktól, hogy ezt a helyzetet hogyan oldanák meg.

A Pisa-felméréseken elért eredmény viszonylag erős összefüggést mutat azzal az összeggel, amit az országok kormányai az oktatásra fordítanak. Itt Magyarország, mivel nem tartozik az igazán gazdag országok közé, eleve hátrányból indul.

Azt viszont tényleg csak magunknak – azaz politikusaink választásainak – köszönhetjük, hogy az eleve elég szerény GDP-nken belül is egyre szűkebb szeletet osztunk vissza az oktatásba:

Így költünk az oktatásra, 2002-2012az állam oktatási kiadásai a GDP százalékában. Forrás: EurostatEgyéb képzések, oktatási kiadásokFelsőoktatásKözépfokú oktatásAlapfokú oktatás2002200320042005200620072008200920102011201201234567

Nagyobb méret Beágyazás

Ez egyébként általános a visegrádi országoknál, Szlovákia például még nálunk is kevesebbet tol az oktatásba. Elég sok közgazdász szerint lassan éppen ez, tehát a képzett munkaerő hiánya lesz ott is a növekedés fő akadálya.

oktatásirányítás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>